Mi a spektrum?

Sokan azt gondolják, hogy az autizmus-spektrum egy lineáris spektrum az Asperger-szindrómától a PDD-NOS-ig:

spectrum(1)

…vagy a súlyos autizmustól az enyhe autizmusig:

spectrum(2)

Holott az autizmus-spektrum sokkal inkább ilyen:

spectrum(3)

Mivel az autizmus különböző képességek spektruma, nem lehet az érintetteket “aspergeres, tehát ilyen” vagy “súlyosan érintett, tehát ilyen” alapon bekategorizálni. Az ábrán lévő alapszínek és azok különböző árnyalatai azokat a képességeinket jelzik, amelyekből az egyéni képességprofilunk felépül.

Például lehet, hogy valaki jól működő párkapcsolatban él, azonban nem képes az otthonán kívül dolgozni, a szenzoros érzékenysége miatt pedig kiborul, ha negyedóránál tovább tartózkodik egy plázában vagy egy rendezvényen. Az előbbit látva könnyen magasan funkcionálónak könyvelhetik el, az utóbbiakat látva pedig alacsonyan funkcionálónak. Másvalaki lehet, hogy kiválóan teljesít a munkahelyén, ahol még tíz másik ember ül ugyanabban az irodában, elcseveg a kollégáival, stresszhelyzetben viszont leblokkol és a mélyebb kapcsolatok kialakítása már komoly gondot okoz számára. És mi a helyzet egy nem beszélő autistával, aki a hétköznapokban mások ellátására szorul, ám ép értelmének köszönhetően kiválóan ki tudja fejezni magát írásban, esetleg publikációi is vannak? Ő hol helyezkedik el “funkcionalitás szerint”?

Ebből is látható, hogy nem lehet ilyen alapon elkülöníteni egymástól az érintetteket. Éppen emiatt az “alacsonyan funkcionáló” és “magasan funkcionáló” címkék, amik aszerint osztályoznak, hogy milyen dolgokat képesek vagy nem képesek megcsinálni az autisták, túlságosan egysíkúak.

Az autizmus sokféle módon és mértékben befolyásolhat egy-egy képességet, és így, mivel mindannyian különbözőek vagyunk, más-más helyet foglalunk el a spektrumon.

Reklámok