Nem látod a fától az erdőt vagy nem látod a fát az erdőben?

Az autizmusról szóló szakirodalom nem elhanyagolható tényezőként említi meg, hogy amíg a neurotipikus agy hajlamos a részletek figyelmen kívül hagyására, addig az autista agy sokkal inkább a részletekre, mint a nagyobb összefüggésekre fókuszál. Ezt a kétfajta megközelítési módot Ian Ford “A Field Guide to Earthlings” c. könyvében forest-first learning és a trees-first learning nevekkel illeti, és a következőképpen illusztrálja: a forest-first learning esetében először egy összefüggő, meghatározhatatlan alakú erdőt látunk, majd ahogy egyre jobban megfigyeljük, észrevesszük, hogy mettől meddig tart, végül azt is, hogy különálló fák alkotják; ellenben, ha a trees-first learning jellemző ránk, akkor először a különálló fákra fókuszálunk, és ahogy egyre többet megfigyelünk, észrevesszük, hogy egy erdőt alkotnak. A kétféle megfigyelési módszer tehát lényegében ugyanarra az eredményre vezet.

A különbség magyarázata neurológiai eredetű, azaz a neurotipikus és az autista agy eltérő szerkezetére vezethető vissza. Ahogyan Temple Grandin “Képekben gondolkodom” c. könyvében összegzi az autista és a neurotipikus személyek agyműködéséről szóló releváns kutatási eredményeket: a neurotipikusok agyától eltérően az autisták agya lokális területeken több összeköttetést és nagyobb aktivitást mutat, ezzel szemben viszont az egyes helyi rendszerek közötti összeköttetések, távoli kapcsolatok jóval gyengébbek. Az autisztikus tünetek és azok intenzitása vélhetően annak függvénye, hogy a különböző agyi területek közti összefüggések mennyire épültek ki.

Naoki Higashida autista szerző, aki első könyvét 13 évesen adta ki, a következőképpen ír erről: “Amikor mások néznek egy tárgyat, a jelek szerint először a maga egészében látják, és csak azután következnek a részletei. Nekünk, autizmussal élőknek azonban mindenekelőtt a részletek ötlenek a szemünkbe, és csak fokozatosan, részletről részletre élesedik ki, mintegy merül föl a teljes kép. Hogy melyik részlet vonja magára legelőször a tekintetünket, az sok mindentől függ.”

A trees-first learning (analitikus gondolkodás/megközelítés) meglehetősen ritkább, mint a forest-first learning (holisztikus gondolkodás/megközelítés), azonban önmagában egyáltalán nem értéktelenebb – mi több, számos előnnyel is rendelkezik humán és reál területeken egyaránt. Különösen olyan szférában hatékony, ahol az alaposság, az apróbb részletek ismeretét megkövetelő tevékenység van túlsúlyban, de lényegében bármilyen munkahelyen jól jön, ha van valaki, akire a különös alaposságot és precizitást igénylő feladatokat gond nélkül rá lehet bízni. Sok aspi számol be arról, hogy mennyire pontosnak és megbízhatónak tartják őket alaposság, részletesség terén, és rendszerint ők kapják azokat a feladatokat, amelyek elvégzéséhez ezekre a képességekre van szükség.
Az ilyen megközelítési mód hátulütői közé tartozik a gyengébb általánosító képesség, vagy nehézség a nagyobb, komplexebb rendszerek, bonyolultabb összefüggések átlátása terén. Az analitikus megközelítés során fontos tudatosítani, hogy a részletek tanulmányozása által még közel sem látjuk át az egészet – azt tudatosan koncentrálva, lépésről-lépésre haladva kell felépíteni.

Ugyanez a megközelítés az oka annak is, hogy az autisták rendkívüli alapossággal járnak utána a speciális érdeklődésüket érintő legapróbb részleteknek is – ugyanakkor a meglehetősen beszűkült érdeklődés is részben ezzel magyarázható. Például egy autista gyerek érdeklődhet az állatkertben élő állatok iránt, de az már nem feltétlenül érdekli, hogy ugyanazok az állatok hogyan élnek a természetes élőhelyükön. A szűk speciális érdeklődési terület tágítására kiváló módszer az, amire szintén Temple Grandin mutatott rá több alkalommal is: az SI-ket érdemes nem önmagukban kezelni, hanem észre kell venni azokat a környezeti kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül messzire el lehet jutni – azaz legyen igényünk arra is, hogy meglássuk a fától az erdőt. Egy idő után már rendszerint az a probléma jelentkezik, hogy az SI egyszerűen túlnő az egyén lehetőségein.

 

analyticvsholistic

A holisztikus gondolkodás, vagyis az egészre való fókuszálás hasznosnak bizonyul gyorsaságot igénylő feladatoknál, könnyebbséget jelent nagyobb, bonyolultabb rendszerek átlátása terén. Segítségével ugyancsak könnyen meghatározható egy társas érintkezés általános hangulata vagy egy személy érzelmi állapota. Ugyanakkor könnyen azt az illúziót keltheti, hogy az egyén mindent tud, a részletek megfigyelése nem szükségszerű a teljes körű megismeréshez. Holott viszonylag gyorsan fény derül a felületes tudásra és annak esetleges hátrányaira, ha valaki boncolgatni kezdi az adott témát:

– A gyerekem nem tudja eldönteni, hogy zongorázni vagy dobolni tanuljon, de én azt szeretném, ha a zongorát választaná.
– Miért?
– Mert a zongorázás sokkal kifejezőbb és szebb, jóval több értelme van, mint holmi püfölésnek. Próbálom ezt megmagyarázni a gyereknek.
– A dobolás sem egyszerűen püfölés. Azonkívül, hogy a fizikai erőnléthez hozzájárul, az is fontos készségeket fejleszt. Vágod, hogy miket?
– Lényeg, hogy a zongora lenne jobb, több ismerősöm is inkább azt javasolja.

A fenti példában a zongoratanulás preferálása csupán felületes ismereteken alapuló személyes ízlésből fakad. Az egyén láthatóan nem szeretné, ha a beszélgetőtársa tudomást szerezne az alaposabb ismeretek hiányáról, ezért igyekszik elbagatellizálni a témát, rövidre zárni a beszélgetést.

Hasonló mintázat figyelhető meg bármilyen szituációban, amikor az egyén a (sokszor általa előzetesen eldöntött) konklúzióra helyezi a hangsúlyt, a köztes űrt pedig kizárólag olyan részletekkel tölti ki, amelyek az adott konklúziót (ténylegesen vagy látszólag) alátámasztják. Gondoljunk csak az amatőr marketingesekre, akik úgy akarnak eladni nekünk egy terméket, hogy hangsúlyozzák, milyen jó lesz nekünk, ha megvesszük – de hogy pontosan miért, az nem mindig derül ki. Sokszor azért, mert “már mindenki ezt veszi”, “ez a jövő” vagy “nem bánjuk meg, ha megvesszük”. Persze ez nem mindig a marketinges felületes ismereteiből fakad, hanem sokszor abból is, hogy igyekszik elkerülni azon információrészletek felszínre kerülését, amelyek nem épp a termék nagyszerűségéről tanúskodnak; valamint tény az is, hogy sok potenciális vásárló (részben pont a holisztikus gondolkodás miatt) a termék dicsérésével és felületes ismertetésével meggyőzhető.

Az analitikus gondolkodás természetesen nem korlátozódik csak az autistákra, ahogy a holisztikus gondolkodás sem az NT-kre. Az sem mondható el, hogy egy adott személyre mindig és minden esetben csak az egyik jellemző, de tény, hogy általában az egyik a meghatározó. Tudatosan pedig mindkettő tanulható.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Nem látod a fától az erdőt vagy nem látod a fát az erdőben? bejegyzéshez

  1. Mau Palantír szerint:

    szerintem eleve ez a feltevés nem igaz, hogy az autisztikus emberek szükségszerűen kevésbé látják az egészet, én pl. kifejezetten tree-first ember vagyok (és sokkal gyorsabban átlátom az egészet meg az összefüggéseket, mint a neurotipikusok körülöttem), ez olyasféle sztereotípia lehet, mint a műszaki érdeklődés. most nem tudom megfogalmazni hogy mi lehet a különbség, de szoktam törni rajta a fejem, majd ha jutok vmi megfogalmazásra akkor szólok.

    • Ellenpont szerint:

      Ezt én is észrevettem magamon.
      Körülbelül úgy tudnám leírni (és most csak a saját agyamról tudok nyilatkozni), hogy ha valamin gondolkodok az teljes egészében leköti a figyelmemet, de közben az adott problémát párhuzamosan több csatornán közelítem meg. Az analitikus csatorna befolyó statisztikai adataiból a holisztikus csatorna matematikai modellt épít fel, amelyet újraellenőriz, egy harmadik csatorna random mintavétel alapján. Majd az 1. és 3. csatornán bejövő adatok alapján közelítőszámítások alkalmazásával jönnek a pontosító ciklusok. Legalábbis ez történik nálam, ha valami matek alapú dolgon agyalok.
      (Néha érzelmi dolgoknál is…főleg ha több ember érzelmeiről van szó.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s