Érzékszervi túlterhelődés

Hogy érzi magát egy autista, ha a kelleténél több ideig tartózkodik egy rendkívül ingergazdag környezetben? Sok ember, hangok, lökdösődés, fények, zajok, zene, hangosbemondó stb.  Sokaknak ilyen vagy hasonló élmény bizonyos (egyéntől függő, hogy mennyi) időt eltölteni egy bevásárlóközpontban, rendezvényen, koncerten, bulin – ha nincs olyan tényező, amivel a személy annyira le tudja kötni a figyelmét, hogy az érdeklődés intenzitása felülírja az érzékszervi túltelítődést.

Ez a videó jó példa arra, hogy NT-ként is megtapasztald, amit sok autista átél egy ingergazdag környezetben.

A meltdown megelőzéséről és kezeléséről korábban itt írtam.

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Érzékszervi túlterhelődés bejegyzéshez

  1. marcipán szerint:

    A bevásárlóközpontot értem (de azt is el lehet kerülni), de egy hangos rendezvényre, koncertre vagy bulira miért menne el egy autista, ha nem érdekli és ennyire zavarja?
    Tudom, hogy most is nekem fogtok esni, de azt veszem észre hogy az autisták már azt várják el, hogy hozzájuk igazítsák a világot. Elhiszem, hogy kényelmesebb lenne nekik, de ez nem lehetséges. Inkább a beilleszkedésre kellene koncentrálni.

    • _AC_ szerint:

      Most akkor ne is menjenek hangos rendezvényekre, bevásárlóközpontba stb, vagy illeszkedjenek be?
      Sok oka lehet, amiért ilyen helyekre elmennek, pl. kötelező megjelenés (szakmai rendezvény), szocializálás barátokkal, komfortzóna tudatos tágítása stb. És az is előfordulhat, hogy a helyszínen derül ki, hogy nem a vártnak megfelelően zajlanak az események, aminek szintén sokféle oka lehet.
      Az autisták nem azt várják el, hogy hozzájuk igazítsák a világot, hanem egy olyan világban szeretnének élni, ahol (más kisebbségekkel együtt) szabadon vállalhatják önmagukat.

    • calealenta szerint:

      Ez nem érdeklés kérdése. Érdekelheti, de erősebben reagál rá, ez van. Neki kell magát annyira ismerni, hogy tudja, hogy mi ez, mitől lesz, és mit tud vele kezdeni.
      Érdekes a téma, mert nekem is szokott olyan lenni, hogy hirtelen “elárasztanak” a hangok meg a hatások. Reptéren dolgozom, szeretem a melómat, ezzel párhuzamosan “érzékenyültem már el” az ordítva hajtóművező gép közelében, például:)) Nem szaladtam világgá, nem vágtam fődhő magam, mert nem annyira erős érzés, csak olyan hideglelős. Tévedés ne essék, a hajtőművező repülőgép csak egy példa, elég sarkított is, mert annak bármihez képest elég komoly hangja van.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s