Aspi vagy nem aspi?

Az Asperger-szindróma fogalmával felnőttkorban találkozó aspik nagy többsége régóta gyanítja magáról, hogy valamiben eltér az átlagtól. Az erre való magyarázat keresése közben találkozik az Asperger-szindrómával, amely választ ad a miértekre, rávilágít a furcsaságok okaira, idővel pedig lehetőséget ad önmaga jobb megismerésére és ezáltal az AS-ből fakadó előnyök és hátrányok alapos feltérképezésére.

Azonban nem mindenki jut el idáig, ennek egyik oka pedig az, hogy bizonyos AS traitekkel való azonosulás még nem jelent egyet magával az AS-sel. Ahogy Semota írja, az öndiagnózis lehet hasznos, ha az ember önmaga megismerésére és önfejlesztésre használja – és így nagy eséllyel hiteles is. Viszont léteznek aspie-k és waspie-k, akik lényegesen különböznek egymástól. Amint az szintén megemlítésre kerül, természetesen egy AS-esnek sem kell a szakemberek által leírt minden egyes tünetnek megfelelni – sőt, maguk a tünetek is másképp jelenhetnek meg az egyes embereknél. Például van, akinek egy életen át kitartó SI-jei vannak, másnál ezek gyakran változnak. Van, aki gond nélkül olvassa mások arckifejezéseit, van, akinek ez komoly nehézséget okoz. Van, aki mindig ugyanazokon az útvonalakon jár mindenhová, és van, aki nem ragaszkodik annyira a rutinokhoz.

Az értelmes aspik az öndiagnózis felállítása előtt alaposan tájékozódnak a témában, blogokat, beszámolókat, szakirodalmat olvasnak, és alapos önismeretre tesznek szert. Véleményem szerint ezek hiányában nem öndiagnózisról, csupán gyanúról lehet beszélni. Természetesen ebben az időszakban is lehet, sőt, kifejezetten előnyös más aspikkal kommunikálni, tanácsot kérni, véleményt alkotni.

A waspie-k azonban (ld. Semota táblázatát) alapos tájékozódás és szakirodalom ismeretének hiányában is aspinak mondják magukat, és a címkét magukra téve csatlakoznak aspiközösségekhez, kezdenek el blogolni és tényeket megfogalmazni. Ez a viselkedés rendszerint olyan emberekre jellemző, akik hajlamosak a kudarcaikra és a nehézségeikre talált első/legszimpatikusabb lehetséges magyarázatba belekapaszkodni, aztán beleélni magukat abba, hogy emiatt nem mennek a dolgaik úgy, ahogy szeretnék.

Persze idővel néhányukról kiderülhet az is, hogy valóban aspik. De ha nekik kétségeik támadnak vagy mások (akik viszonylag jól ismerik őket) mutatnak rá ilyenekre, rendszerint azonnal hárítanak, magyarázkodni kezdenek.

Egy kellő intelligenciával rendelkező öndiagnosztizált aspi, akinek célja önmaga megismerése, fenntartja a lehetőségét annak, hogy tévesen diagnosztizálta magát. Ha egy hozzáértő szakember (ilyet rendkívül nehéz találni) végül nem erősíti meg a gyanúját, akkor más irányban fogja keresni a magyarázatot a furcsaságaira és annak megfelelő módszereket fog találni önmaga alaposabb megismerésére és a problémái orvosolására.

Egy waspie ezzel szemben mélyen megsértődik, ha kétségbe vonják az öndiagnózisát. Ellenérvek híján magyarázkodni kezd, beszólogat, vádaskodik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy bebizonyítsa, hogy a “vádak” márpedig alaptalanok.

Mindezzel csak egy probléma van (leszámítva azt, hogy a waspiek saját magukat csapják be, mivel ez a magánügyük): másokat is félrevezethetnek, pláne olyanokat, akik újonnan kezdenek tájékozódni AS témában és egy waspie blogjának vagy Facebook oldalának tanulmányozása közben azt gondolják, hogy ilyen például egy aspi. A kezdő érdeklődőknek, aki témábavágó Facebook oldalakról és blogokról tájékozódnak, nem feltétlenül tűnnek fel az aspi és a waspie oldalak közti jelentős különbségek.

Aspi oldal alatt jelenleg a diagnosztizált és öndiagnosztizált személyek által működtetett
oldalakat értem. Természetesen az autizmussal/AS-sel foglalkozó szervezetek oldalai, illetve auti/aspigyereket nevelő szülők által létrehozott oldalak is auti/aspi oldalak, csak más alkategóriába tartoznak.

Aspi oldal – a szerkesztő AS-sel diagnosztizált vagy öndiagnosztizált személy
– Rendszeres időközönként saját maga által létrehozott tartalmat tesz közzé. Ez lehet bármi, amiben tehetséges: saját cikkek, videók, képek, eseményszervezés stb.
– A más oldalakról való megosztásai közt AS-sel kapcsolatos érdekes, aktuális blogposztok,
információk stb. szerepelnek.
– Az oldalán megosztott saját és nem saját tartalom, valamint a bevezetői és kommentjei az
általa képviselt szemléletet tükrözik.
– Kommentjeiben konstruktív véleményt alkot, határozott, nem riad vissza az ellentétes
vélemény kinyilvánításától, vitaképes, érvekkel meggyőzhető.
– Kapcsolatban áll más aspi oldalakkal.

Waspie oldal – a szerkesztő magát AS-esnek valló de valójában nem AS-es személy
– Témához köthető saját terméke nincs, kizárólag mások által publikált cikkeket, képeket stb. oszt meg. Ha bevezetőt, kommentet ír ezekhez, tájékozatlannak tűnik, gyakran veszi át más gondolatait és ötleteit, amelyeket sajátjaként prezentál.
– A megosztott témábavágó tartalmak nem képviselnek egységes szemléletet. Vegyesen vannak köztük aktuális és újonnan talált, sokéves hírek és blogposztok, informatív cikkek és modoros idézetek, képek.
– Elképzelhető, hogy gyakran oszt meg olyan általa preferált információt, aminek semmi köze az AS-hez. Az ezekhez írt bevezetőiben és kommentjeiben gyakran mutat/színlel intelligenciát és tájékozottságot annak érdekében, hogy az AS témakörben való tájékozatlanságát kompenzálja.
– Kommentjeiben kerüli a konfliktust, fényezi magát, hízeleg, dicsér, helyesel, gyakran cinikusan, felülről beszél.
– Az aspi oldalakat konkurenciának tekinti, előfordul, hogy rájuk vonatkozó negatív, burkolt utalásokat fogalmaz meg (miközben osztja az ott megjelenő tartalmakat a saját
ismerősei/követői számának növelése érdekében).

Amíg a legtöbb aspi oldal célja az identitáskeresés, az ismeretterjesztés és az Asperger-szindrómáról kialakult általános szemlélet pozitívabbá formálása, addig egy waspie oldal célja az ismerősök/követők számának növelése és így az oldal és a maga szerkesztő személyének népszerűsítése. Érthető, hiszen amíg egy aspinak a nyilvánosság előtt nem önmaga rivaldafénybe állítása, hanem a befektetett munkája a fontos, egy waspie ilyesmit nem tud felmutatni.

Érdeklődőként, lehetséges érintettként, közvetett érintettként vagy előzetes témába való
belemerülés nélküli frissen diagnosztizáltként tehát érdemes sokat olvasni, körültekintően
tájékozódni. Az érintettek beszámolói, blogjai, a szakirodalom sokat segíthetnek. A fenti jellemzőket figyelembe véve természetesen a waspie oldalakat is lehet követni, viszont érdemes tudni, hogy lényegesen kevesebbet lehet profitálni belőlük, mint az aspi oldalakból.

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Aspi vagy nem aspi? bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Elköltözés | Asperger +

  2. azubi szerint:

    tudnäl példát mutatni milyen egy waspie- (ez a wannabe aspie röviditése?) oldal? -konkrét cim-
    mert még nem láttam ilyet, legalábbis nem ugrik be ilyen…….

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s